Hogy mit l�thatunk azt pontosan, nem lehet tudni. Hogy mit hallhatunk, azt viszont igen. A besz�lget�s a mexik�i l�gier� radarkezel�je �s egy vad�szg�p pil�t�ja k�z�tt zajlik. �ppen riadtan sz�molgatj�k, hogy pontosan h�ny f�nyes uf�t, vagyis azonos�tatlan rep�l� t�rgyat �szlelnek a f�ldi radarokon �s az infrakamer�k seg�ts�g�vel. Az eset m�g m�rcius 5-�n t�rt�nt �s sok szempontb�l t�rt�nelmi jelent�s�g�. El�sz�r fordult el� ugyanis, hogy egy korm�ny, annak l�giereje �s katonai szak�rt�k a nyilv�noss�g el�tt v�llalj�k, hogy olyasvalamit l�ttak a l�gk�rben, amir�l nem tudj�k, hogy micsoda. „A felv�telt a mexik�i v�delmi miniszt�rium bocs�totta a rendelkez�semre. A videofilmmel kapcsolatban az volt a hivatal k�r�se, hogy igazoljam azt, akik k�sz�tett�k. Ez�rt megvizsg�ltuk �s most bemutatjuk a mexik�iaknak �s vil�gnak. Fontos megjegyeznem, hogy a v�delmi miniszter szem�lyesen j�rult hozz�, hogy az inform�ci� nyilv�noss�gra ker�lj�n. Azt gondolom t�rt�nelmi jelent�s�g� felv�telt mutatunk be a vil�g telev�zi�iban” – mondta Jaime Mausani �js�g�r�. A v�delmi miniszt�rium sz�viv�je elmondta, hogy pil�t�k �ppen Mexik� �szaki r�sz�n v�geztek ellen�rz� rep�l�seket. Egy olyan z�n�ban, ahol csemp�szek gyakran sz�ll�tanak k�b�t�szert kis rep�l�g�peken. A f�nyl� pontokat 2 h�napig vizsg�lt�k a szak�rt�k �s csak a napokban t�rt�k a nyilv�noss�g el�. Az �jszakai �gbolton 3500 m�teres magass�gban t�ntek fel az uf�k. „El�sz�r egy rep�l� t�rgy t�nt fel a radaron �gy 1 �ra magass�g�ban. Azt�n m�g egy, majd m�g h�rom. Nagyon meglep�dt�nk” – mes�li Ramirez Martinez radarkezel�. A radarkezel� �s a pil�t�k azt�n hossz� perceken kereszt�l figyelt�k a jelens�get. Sem a mozg�suk sem az alakjuk alapj�n nem siker�lt beazonos�taniuk a f�nyl� pontokat. �gy tudni, hogy t�bb �r�nyi felv�tel k�sz�lt a leveg�ben. A v�delmi miniszt�rium szakemberei miut�n �ttanulm�nyozt�k a felv�teleket, 15 percnyit hoztak nyilv�noss�gra. Sz�cs R�bert szerint egy r�g�ta v�rt t�rgyi bizony�t�k k�sz�lt v�gre, amelyet val�sz�n�leg m�g h�napokig tal�n �vekig vizsg�lnak majd a szak�rt�k. De akkor sem biztos, hogy kider�l mik, vagy kik repkedtek a mexik�i �jszak�ban. Azzal kapcsolatban, hogy �sszesen h�ny f�nyl� pont volt az �gen elt�r� sz�mokat k�z�lnek a h�r�gyn�ks�gek. 8, 11 �s 16 uf�t is emlegetnek. De 6 a legt�bb, ami a rep�l�g�p infrakamer�j�n egyszerre l�tszik. Jelent�sek szerint volt, hogy k�tel�kben rep�lve k�vett�k �s k�zrefogt�k a vad�szg�pet majd v�ratlanul a fizika t�rv�nyeinek ellentmondva hirtelen a magasba emelkedtek. Ak�rmi is t�rt�nt az uf� h�v�k �s - tal�n a szkeptikusok is - izgatottan v�rj�k a fejlem�nyeket. Nem vagyunk egyed�l, ez f�lelmetes! - �ll�t�lag ezt �v�lt�tte a g�p pil�t�ja, amikor megpillantotta az els� f�nyl� pontot. Azt�n miut�n k�vetni kezdt�k �s hol el�tte, hol m�g�tte t�ntek fel az uf�k egyre idegesebb lett � �s a f�ldi ir�ny�t�sban k�zrem�k�d� szem�lyzet is. A szakirodalomban az ilyen eseteket h�vj�k els� t�pus� tal�lkoz�snak. Ak�rmi is t�rt�nt, az biztos, hogy a megmagyar�zhatatlan jelens�g rep�l�st�rt�neti �s uf�-kutat�si szempontb�l az els� �s tal�n a legizgalmasabb.