L�ttak itt uf�kat, titokzatosan f�nyl� oszlopokat. Ezekn�l is izgalmasabbnak t�nnek az elk�peszt� d�lib�bok. A felh�k k�z�l el�buk�, pravoszl�v d�mhoz hasonl� hatalmas �p�let l�tv�nya mindenkit elk�peszt. A v�r�s t�gl�b�l k�sz�lt aranykupol�s �p�letegy�ttest az egyik szemtan� �t percig csod�lhatta, miel�tt az elt�nt volna az �gr�l. Egy m�sik szemtan� arr�l sz�molt be, hogy annyira �les volt a hegyb�l kimagasod� d�m, hogy m�g a reped�seket is l�tta a k�falakon. Ha csak k�t ember sz�molt volna be err�l, ak�r el is lehetne felejteni az eg�szet. Csakhogy a t�rs�gben kutakod� szakember szerint egy k�nyvet megt�lthetn�nek a szemtan�k besz�mol�i. - A legt�bbsz�r v�rat, kast�lyt l�tnak a megfigyel�k - �ll�tja a szakember -, nem ritk�n azonban v�zes�st. Ami m�r csak az�rt is �rdekes, mert a megfigyelt t�rs�gben v�zes�s nincsen, a geol�gusok szerint azonban valaha volt. A turist�k gyakran k�pedtek el azokon a k�d�s k�pz�dm�nyeken, amelyek ellentmondanak a fizika t�rv�nyeinek. A Zsiguljovszki hegyek ment�n vonul� alakzatok mozg�s�t a sz�l egy�ltal�n nem befoly�solja, olyannyira nem, hogy azok gyakran a sz�lir�nnyal szemben zavartalanul mozognak. A jelens�gek k�z�s von�sa, hogy rendk�v�l k�zelinek �s val�dinak t�nnek. S, hogy mindig ugyanazok a form�tumok ism�tl�dnek, legyen sz� ak�r egy-egy �p�letr�l vagy nagykiterjed�s� �p�t�szeti komplexumr�l. A tud�sok k�l�nb�z� magyar�zatokkal szolg�lnak. Van, aki az atmoszf�r�ban keletkez� optikai jelens�gr�l besz�l. A t�rs�get egy m�lyed�sb�l kiemelked� hatalmas hegyt�mb uralja, amelyet minden oldalr�l v�z vesz k�r�l. A hatalmas v�zt�meg felmeleged�s�nek gyorsas�g�t�l f�gg�en v�ltozik a l�gk�r, s ez az oka, hogy t�voli objektumokat l�thatnak az emberek. A m�sik hipot�zis, hogy az elektrom�gneses f�ny legkisebb �n�ll� r�szei, a mozg� fotonok bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt t�voli objektumok k�peit hozz�k magukkal. Az elv�gzett k�s�rletek ezt al�t�masztj�k. A tud�soknak k�nnyebb dolguk van a t�bb kilom�teres f�nyoszlopokkal, amelyek az erd�s�gekb�l t�rnek az �g fel�. Ezeknek erd�szek, turist�k �s helyi lakosok voltak a szemtan�i. M�r az 1870-es �vekb�l maradtak fenn olyan feljegyz�sek, amelyek szint�n err�l sz�moltak be. A kutat�k mindezt a l�gk�r ioniz�ci�j�val magyar�zz�k, amely akkor keletkezik, amikor a t�rs�gben elektrom�gneses sug�rz�s tapasztalhat�. M�rpedig 400-600 m�terre a hegyek alatt ezt m�g a nyolcvanas �vekben felfedezt�k. Arra a tudom�ny nem k�pes v�laszolni, hogyan nyitnak ablakot a hegyekben ezek a sug�rz�soknak maguknak. Az uf�k jelenl�t�re sok magyar�zat nincsen. Pedig sokan esk�sznek arra, hogy feh�r f�nyl� foltokat l�tnak az �gbolton, amelyek �t�s csoportokban k�zelednek, teljesen f�ggetlen�l az id�j�r�st�l. Tavaly a helyb�li lakosok megh�kkent�en szab�lyos form�ban felt�n� k�r�ket �s t�glaalak� objektumokat l�ttak. Term�szetesen az uf�k lelkes kutat�inak van v�laszuk: a F�ld�n k�v�lieknek itt van a lesz�ll� p�ly�juk. A tud�sok tan�cstalanok. Nincs magyar�zatuk. Van, aki a helyiek tr�f�j�ra gyanakszik, m�sok �zleti tr�kkre: a helyi parasztok a piacon, borsos �ron m�r a vil�g�rb�l �rkezett term�nyeket �rulj�k, amelyek �gymond gy�gy�rt jelentenek a szexu�lis �s anyagi probl�m�kra. A tud�sok meg maradnak a maguk t�zise mellett: mindez a hely tektonikus �s elektrom�gneses saj�toss�gaival magyar�zhat�. Abban azonban mindenki megegyezik, hogy a Volga-vid�knek ez a ter�lete a rendellenes jelens�gek eg�szen k�l�nleges k�rzete. S abban sem k�telkedhet senki, hogy e jelens�gekkel tov�bbra is egy�tt kell �lni�k a helyb�li lakosoknak.