Tekintse meg k�peinket!A kutat�k elismert�k, hogy ennek az egy �gitestnek az elemz�se ut�n nem lehet �ltal�nos �rv�ny� igazs�gokat kijelenteni, hiszen nem lehet tudni, hogy a Tempel 1 mennyire �tlagos �st�k�s. Ugyanakkor rem�lik, hogy pontosabb k�pet kaptak arr�l, hogy milyen anyagokat hoztak az �st�k�s�k a F�ldre 4,5 milli�rd �vvel ezel�tt. Sz�nhidrog�neket j�val nagyobb mennyis�gben tal�ltunk, mint amire sz�m�tottunk, �s t�bb olyan anyagot is felfedezt�nk a porban, amit eddig m�g nem siker�lt azonos�tani, lelkesedett a Marylandi Egyetem csillag�sza, Michael A'Hearn, a NASA's Deep Impact k�ldet�s�nek vezet� tud�sa. Nagy tal�lkoz�s Ezek az els� komolyabb tudom�nyos besz�mol�k a tal�lkoz�s �ta. A Deep Impact az el�zetes terveknek megfelel�en j�lius negyedik�n a hat kilom�ter �tm�r�j� Tempel 1 �st�k�s k�zel�be �rkezett, �s kil�tte az �gitestre t�ltet�t. A mos�g�p m�ret�, 372 kil�s szerkezet helyi id� szerint h�t �ra el�tt t�z perccel csap�dott be a Tempel 1-be, hogy kiszak�tson bel�le egy darabot. Ennek az volt a c�lja, hogy, az �gitest szerkezet�t a szonda elemezni tudja. Az �r�nk�nt 37 ezer kilom�terrel sz�guld� l�ved�k becsl�sek szerint sz�z m�ter �tm�r�j� kr�tert v�jt az �st�k�sbe. Az �st�k�s 135 milli� kilom�terre volt a F�ldt�l a tal�lkoz�skor, a szond�nak az elliptikus p�lya miatt azonban enn�l j�val t�bbet, k�zel n�gysz�zmilli� kilom�tert kellett utaznia. A tal�lkoz�s el�tt 24 �r�val az anyaszond�r�l lev�lt az Impactor, �s elindult utols�, szomor� �tj�ra. A szak�t�skor 864 ezer kilom�terre sz�guldoztak az �st�k�st�l, ami k�t F�ld-Hold t�vols�gnak felel meg. Az Impactor becsap�d�sakor az anyaszonda 8700 kilom�terre volt a Tempel 1-t�l, azt�n m�g 500 kilom�terre megk�zel�tette az �gitestet, miel�tt v�gk�pp elhagyta azt. Kicsap�d� anyag Tempel 1 Az �gitestet 1867-ben tal�lt�k meg, azt�n �tmenetileg elt�nt, �s csak 1972-ben ker�lt el� �jra. Az �st�k�st egy Tempel nev� tud�s nevezte el saj�t mag�r�l, aki igen termel�keny kutat� volt: m�g tov�bbi 12 �gitestet tal�lt. A Tempel 1 teljesen �tlagos �st�k�s, egyebek k�z�tt ez�rt is v�lasztott�k ezt a c�lpontot: nagyj�b�l hat kilom�teres az �tm�r�je, viszonylag k�zel van, r�ad�sul k�nny� megc�lozni, mert j�kor, j� sz�gb�l s�t r� a nap. Horst Uwe Keller, a n�met Max Planck Int�zet munkat�rsa elmondta, hogy a becsap�d�s sor�n 5500 tonna v�z ker�lt az �rbe, t�bb m�s j�gfajta – p�ld�ul sz�ndioxid, sz�nmonoxid, �s amm�niaj�g - k�s�ret�ben. De a porfelh�ben enn�l sokkal t�bb anyag volt, A'Hearn elmondta, hogy a felh�t elemezve tal�ltak hidrog�n-cianidot, metil-cianidot, acetil�nt �s formaldehidet, ezen k�v�l m�g t�bb olyan szerves anyagot, ami azonos�t�sra v�r. Az, hogy ezekb�l az anyagokb�l ilyen nagy mennyis�gben tal�ltak a Tempel 1-en felt�telezi, hogy a kor�bban sejthet�n�l nagyobb az �sszef�gg�s az �st�k�s�k �s a f�ldi �let kialakul�sa k�z�tt, mondta A'Hearn. Lyukacsos A kutat� elmondta, hogy a becsap�d� test ferd�n tal�lta el a Tempel 1 felsz�n�t, �s p�r t�z m�ter m�lyre f�rta be mag�t, de az �st�k�s belsej�r�l egyel�re nem tudtak t�bbet mondani a tud�sok, mert a kr�tert eltakarta a porfelh�, amit m�g nem siker�lt sz�m�t�g�ppel kiretus�lni. A tud�sok azt v�rt�k, hogy el�bb-ut�bb s�r�bb r�szt �r az Impactor, de ez nem k�vetkezett be, amib�l arra k�vetkeztetnek, hogy az �st�k�s 75-80 sz�zal�ka �res t�r. Kor�bban mocskos h�goly�k�nt tekintettek ezekre az �gitestekre, mert �gy gondolt�k, hogy bel�l j�gb�l �llnak, k�v�l pedig por fedi �ket. Most azonban sokkal ink�bb �gy n�z ki, hogy a v�kony felsz�ni j�gr�teg alatt ritka, lyukacsos szerkezetet tal�lunk.